ÚJ VILÁGREND (1620-ból…)
(Részlet P. Rossi – A filozófusok és a gépek c. könyvéből 87-93.o. Kossuth 1975) Francis Bacon egész életműve arra irányul, hogy a retorikus irodalmi jellegű kultúra helyébe egy tudományos-technikai jellegű kultúrát állítson. Bacon tökéletesen tudatában van annak, hogy e reformprogram megvalósítása szakítást jelent a hagyománnyal, és mélységesen meg van győződve … Folytatás
Az utazás veszélyei
Ma szörnyü buszbaleset történt Hurgadában. Nem vígasztal senkit az a tény, hogy a muszlimok egyik legnagyobb ünnepén – az Áldozati Ünnepen – történt a baleset… https://index.hu/bulvar/2011/11/07/tobb_serult_az_intenziv_osztalyon_van/
Hagyományok és Hitek Harmóniája felé…
Ma reggel arra ébredtem, hogy látom amint minden ember a földön megtalálja a helyét (nem “munkahelyről” van szó) és vígan éli az életét…. Csak annyi változott a korábbiakhoz képest, hogy mindenki hirtelen felhagyott azzal a gyarló szokással, hogy másokat győzködjön, kényszerítsen, “saját képére és hasonlatosságára” átgyúrjon! Gondoljunk bele! Ez a … Folytatás
Pénzügyeink és a Titanic összefüggései…
Részlet Kolundzsija Gábor könyvéből: “Az óriás hajó 22,5 csomós (41,7 km/óra) sebességgel rohan a jeges óceánon, a dermesztően sötét holdtalan éjszakában. Rohanás: a végletekig felpörgetett anyagi világ. Sötétség: a varázslat következménye, ami elfordított minket a kiáradó szellemtől, és a teremtett Világ világosságától. Az utasok többsége és a személyzet nagy része … Folytatás
Halottak napján
Részlet a HITEL-ből: Mit kell tenni ‘s min kell kezdeni? … “A’ holtakrul való előitéleti sententia pedig igy hangzik: ‘de mortuis nil nisi bonum’(*) – a holtakról jót, vagy semmit. Ezen igen veszedelmes balvéleménynek alapjára jutni nem nehéz. Ez által mindég a’ nagyobb és szelidebb rész mystificáltatik, és sokszor az … Folytatás
A VILÁG KORSZAKAI (folytatás)
Halottak napján az előttünk járókra emlékezünk. Ki tudja mióta járja az ember az útját ezen a gyönyörű földgolyón? Korábbi bejegyzésemben Trencsényi-Waldapfel Imre közvetítésével Hésziodosz “Munkák és napok” c. írásából idéztem a történelem korszakokra való felosztásának hagyományát. Azonban ennél jóval korábbi korokból (és más tájakról) is vannak információk, amik a kozmosz … Folytatás
Kalandozás a tudomány történetében
„Embert egyedül az idő mutatja meg,Míg a hitványra első percben ráfigyelsz.” (Szophoklész) — Olaf! Szerinted milyen alapvető tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak, aki igazán nagy, már úgy értem konstruktív gondolkodású természettudós? Olaf ölébe ejti a könyvet, amit olvas, szemüvegét orrára csúsztatja és abbahagyja a rágást. (Aszalt fügét csemegézünk mindannyian.) Kicsit bamba … Folytatás
Szabadkőműves páholyok Újpesten
“Minden attól függ, hogy ki, mikor, kivel kerül – szembe.”(Dibáczy Attila) A páholyokról(*) Az Újpest történelmével foglalkozó írások, tanulmányok és visszaemlékezések között sehol nem találunk utalást arra, hogy működtek Újpesten szabadkőművesek. E titkos mozgalom tagjai fogadalmat tettek, hogy munkájukat a nyilvánosság kizárásával végzik, tagjaik kilétét pedig titkolják. Az Országos Széchényi … Folytatás
Pogány imperializmus
Amikor Báró Julius Evola 80 évvel ezelőtt leírta ezeket a provokatív sorokat, még “mindketten” szinte serdülő fiatalok voltak. Mármint az imperializmus és maga Evola is. Azóta Evola már elhalálozott, de halála előtt még visszatekintve ifjonti hévvel megírt könyvére, a következőket írta: ”Valójában nem lett volna szabad »imperializmusról« beszélnem. Ez a … Folytatás