Nápolyi királylány – Magyarországon
Tragikus sorsú utolsó nagy királyunk még egész Európára volt hatással, mára megfordult a helyzet: mi vagyunk függő viszonyban. Ettől függetlenül azonban még emlékezhetünk a “régi szép” időkre – egy kis nosztalgiázás erejéig… (Részlet a Solymári Magazin 2011 szeptemberi számából – Solymár József cikkéből.) A királlyá emelt Hunyadi Mátyás előbb nem … Folytatás
Közös történelmünk epizódjai
(A magyarországi zsidók száz évvel ezelőtti életéből) Forrás: Deutsch Gábor, Egy munkácsi történet. Megjelent a Forrás c. időszaki kiadvány 2011 novemberi számában. A Belzi rabbi, aki a bizonytalan lengyelországi helyzet miatt Magyarországon talált menedéket — különböző okok miatt több városban — az első világégés idején hálás szívvel megjegyezte, ha megint … Folytatás
Molière Tartuffe-je – mai szemmel
“Legyen szemünk és eszünk, ne lépjünk be fenntartás nélkül akárki csapdájába!” Most kényszerítlek, válaszolj,mióta tart e hajsza?Megalvadt szememben az éj.Ki kezdte, és akarta?…(Pilinszky János, Trapéz és korlát – 1943) A szellem forradalma vajon mikor kezdődhetett a történelemben? Talán amikor az első képmutatót vagy hazugot nem csapta kupán a közösség – … Folytatás
Magyar királylányok útjain (2. rész)
II. András királyunk második házasságából is született egy leány, aki Spanyolország szívét hódította meg – és mellesleg I. Hódító Jakabnak, Aragónia királyának boldog házasságban nyolc (egyes hírek szerint tíz) gyermeket is szült! Emlékezzünk most rá Kiss Gy. Csaba Ariadné avagy a bolyongások könyve c. 2007-ben megjelent esszégyüjteményét fellapozva. O O … Folytatás
Magyar királylányok útjain (1. rész)
“Embert egyedül az idő mutatja meg,míg a hitványra első percben ráfigyelsz.”(Szophoklész) A Biblia Erzsébete óta – aki elsőnek tudta meg az örömhírt(!), sok híres Erzsébetről tudunk, de egyik sem emelkedik úgy ki a “rózsa asszonyainak” sorából, mint Árpád-házi (szent) Erzsébet. Áldozatos életének példája nagy tiszteletet ébresztett egész Thüringiában – ahová … Folytatás
Nyitány (1965)
FORRÁS: http://www.latomus.eoldal.hu/cikkek/blogfeleseg/nyitany–1965-.html (Az oldal ma már nem elérhető) Pótolhatatlan, régóta keresett kincsre bukkantam a sokak által kárhoztatott, de az értékőrzés terén mégiscsak élenjáró világhálón. Másodikos (ma úgy mondanánk: tizedikes) gimnazistaként vagy hússzor is megnéztem (többnyire egyedül) egy csodálatos rövidfilmet, melyet mindig a filmhíradó és a nagyfilm között vetítettek. Nyitány. A címét is csak onnan jegyeztem … Folytatás
Az ötödik dimenzió – avagy az ötödik pecsét?
Élet a „világ vége” után… Vak is látja ma már: nagy időket élünk. Van aki beszél róla – van aki nem (ér rá…) A régi sémák olyannyira megkoptak, hogy fásult unalom leng már körül minden “hivatalos” optimizmust: mint a hajdani öt-éves tervek “fenntartható” növekedésének álomvilágát, békekölcsönöstül. Azután annyi volt csak: … Folytatás
Tegnap a Dunánál jártunk
Európa nagy folyója – itt Újpestnél – most épp elég kicsi, de egyre csak hozza és viszi, a múlt idők minden “hordalékát” – felénk és tovább, a messze jövőbe. József Attila örök versét is, „továbbgondolásra”… Ez a mi munkánk; és nem is kevés! A DUNÁNÁL (József Attila, 1936) 1 … Folytatás
A világ fölmérése – ad acta
Daniel Kehlmann: a világ fölmérése c. könyve, az utóbbi idők legsikeresebb német regénye. Az 1975-ben Münchenben született fiatal író kvalitásait mi sem mutatja jobban, mint az, hogy máris több mint húsz nyelvre fordították le intelligens és páratlan humorral megírt könyveit. A világ fölmérése az utóbbi évek legnagyobb sikere – egy … Folytatás
A jövőbelátás múlja – a múltbalátás jövője
Az emberiség azért ír,hogy bajaira legyen ír. Haladjunk ezúttal fordított sorrendben: praktikusan ugyanis a múltbalátás jövője nagy biztonsággal “megjósolható”. Azok az idők ugyanis mindörökre elmúltak, amikor az emberiség írott (rögzített) történelmét néhány “kiválasztott” a maga kénye-kedve szerint írhatta, a legyőzött, kiirtott ellenség – számára érthetetlen – hagyatékát pedig eltüntethette (lásd … Folytatás