A jövőbelátás múlja – a múltbalátás jövője

Az emberiség azért ír,hogy bajaira legyen ír. Haladjunk ezúttal fordított sorrendben: praktikusan ugyanis a múltbalátás jövője nagy biztonsággal “megjósolható”. Azok az idők ugyanis mindörökre elmúltak, amikor az emberiség írott (rögzített) történelmét néhány “kiválasztott” a maga kénye-kedve szerint írhatta, a legyőzött, kiirtott ellenség – számára érthetetlen – hagyatékát pedig eltüntethette (lásd … Folytatás

Kalandozás a tudomány történetében

„Embert egyedül az idő mutatja meg,Míg a hitványra első percben ráfigyelsz.” (Szophoklész) — Olaf! Szerinted milyen alapvető tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak, aki igazán nagy, már úgy értem konstruktív gondolkodású természettudós? Olaf ölébe ejti a könyvet, amit olvas, szemüvegét orrára csúsztatja és abbahagyja a rágást. (Aszalt fügét csemegézünk mindannyian.) Kicsit bamba … Folytatás

Pogány imperializmus

Amikor Báró Julius Evola 80 évvel ezelőtt leírta ezeket a provokatív sorokat, még “mindketten” szinte serdülő fiatalok voltak. Mármint az imperializmus és maga Evola is. Azóta Evola már elhalálozott, de halála előtt még visszatekintve ifjonti hévvel megírt könyvére, a következőket írta: ”Valójában nem lett volna szabad »imperializmusról« beszélnem. Ez a … Folytatás

Paradigmaváltás – avagy az arab eredetű nekromancia mint a hetedik szabad művészet érkezése Európába

(Idézetek: Láng Benedek – Mágia a középkorban c. könyvéből) A fejezet címében szereplő állítás, mely szerint a necromantia tudománya volna a hetedik szabad művészet, Petrus Alfonsi kora 12. századi szerző Egyházi tudomány (Disciplina Clericalis) című művéből származik. Petrus kikeresztelkedett zsidó tudós, arab tudományos szövegek fordítója és gyakorló csillagász volt, az … Folytatás

A VILÁG KORSZAKAI

(Részlet Trencsényi-Waldapfel Imre: MITOLÓGIA c. könyvéből) Az emberek első nemzedéke az aranykorban élt, rajtuk még Kronos uralkodott, mert akkor még ő volt a király az égben. Az aranykorban még gondtalan szívvel éltek az emberek, akár az istenek, munkátlanul és baj nélkül. Nem volt még nyomorúságos öregség, nem hagyta el őket, amíg … Folytatás

Baruch-Benedictus de Spinoza Politikai tanulmánya (3-4 rész)

HARMADIK FEJEZET 1. § Minden uralom formáját alkotmánynak (status civilis) nevezzük, az uralom egész testét pedig államnak (civitas); a közös kormányzati ügyeket, amelyek annak irányításától függnek, aki a legfőbb hatalmat keében tartja, kormányzatnak (res publica). Azután az embereket amennyiben a polgári jog alapján az állam minden előnyét élvezik, polgároknak nevezzük; … Folytatás

Baruch-Benedictus de Spinoza Politikai tanulmánya (1-2 rész)

(A mű eredetije először megjelent az Opera Posthum-ban 1677-ben. Fordította Szemere Samu 1956 szeptember) ELSŐ FEJEZET 1. § Az indulatokat, amelyekkel küszködünk, a filozófusok vétkeknek fogják fel, amelyekbe saját hibájukból esnek az emberek. Ezért megszokták, hogy nevessenek vagy szomorkodjanak rajtuk, megróják vagy (ha jámborabbaknak akarnak látszani) megvessék őket. Így hát … Folytatás