Tanuljunk meg kommunikálni – idiótákkal

jobb előbb mint később… A most kezdődő kétszáz éves korszak alapvetően meghatározó tényezője lesz, hogyan tudunk egymással kommunikálni. Az ipari forradalom óta tartó anyagi-technikai fejlődés után, egy szellemi érlelődés veszi ugyanis kezdetét,  csak ehhez még fel kell nőnünk. Pontosabban új és más képességeket kell kifejlesztenünk – mint amikor „a vas … Folytatás

Az alázat éve

Nem te vagy a világ közepe… Yuval Noah Harari 21 leckéje kiválasztottaknak. Mottó: Soha ne becsüljük le az emberi tudatlanságot, ami egy számunkra felfoghatatlan univerzumban sokáig lehet komoly történelemformáló erő. “A legtöbb ember hajlamos azt hinni, hogy ő a világ közepe, és az ő kultúrája a történelem tengelye. Sok görög … Folytatás

Hiteles történet

Aktuális tanmese – még Ady tollából… „Szűköltek Jézus tanítványai, s hallották, hogy künn a vásáros nép hahotázik. Egy Tháresz nevű bolondos, zsidózó görög tartotta szóval a népet: – Látjátok: azok a balgák ott benn akarnak titeket boldogítani. Nekik Jézus föltámadt és esküdöznek, hogy a minapig velük volt. Látták, mikor nyerget … Folytatás

Kire várunk?

“Illés az aki eljövendő” (Malak 4,5; Mt 11,14) „Az ember a természet segítőtársa és tolmácsa. Csupán annyiban képes a tudásra és az értelmes cselekvésre, amennyire a munka és a megfigyelés révén ellesi a természet titkait. Tudásának és hatalmának nincsen más forrása.” (Francis Bacon) “Illés az aki eljövendő” (Malak 4,5; Mt … Folytatás

Március idusán túl

Történelmi visszatekintés, avagy a szereplők cserélődnek, de az előadásnak mennie kell. (Amíg van rá vevő…) “Szónokolni azt tudnak. De a német hatás ott van azoknál is, akik Kossuth Lajost várják vissza még mindig. Deákot pedig szidják s a kiegyezéssel nincsenek megelégedve. Meglátjátok, baj lesz még ebből. —        Lesz itt más … Folytatás

MEMENTO ADY

Az első újkori világégés idején születtek ezek a sorok Ady tollából – – – – – – – – – – – – – – – – – – – MAI PRÓFÉTA ÁTKA »…A föld rakva vérnek ítéletivel, és a város rakva álnoksággal…Békességet keresnek, de nem lészen. Egy romlás a … Folytatás

Hiábavaló prédikálás?

– avagy az elme megregulázása. A sokat vitatott Prédikátor könyve[1] végigmegy az emberi élet mozzanatain, és sorra mindről megállapítja, hogy „minden csak hiábavalóság, hiábavaló szélkergetés”. Úgyis egyforma vége van bölcsnek és butának, jónak és gonosznak, hatalmasnak és szegénynek. Ugyanakkor azonban egy örök és változatlan világra is felhívja a figyelmet: “Ami … Folytatás

A gonosz szociológiája

Gondolatok Dessewffy Tíbor könyvéből A mostanság eszkalálódó feszültségek nem előzmény nélküliek. A gond velük kapcsolatban az, hogy globálissá vált világunkban a gonosz is globálissá vált. Sokak előtt már nyilvánvaló, hogy új modell alkotására van szükség ezzel kapcsolatban. Sokan elkezdték már ezt a munkát, az alábbi idézet is ezt példázza: “Mára … Folytatás

A “Bolond Gimpel”, avagy ki is a “lúzer” – végül?

Isaac Bashevis Singer novellája alapján A béketűrő és embertársaiban végtelenül megbízó embert a gonoszkodók legtöbbször bolondnak nézik. Csak annyit látnak belőle: mindent elhisz, kiváló alany tehát baleknek. Alaposan eljátszanak vele, kihasználják, mulatnak rajta évszázadokon át. Valóban csak ügyefogyott lehet az, aki ilyen karakterrel és béketűréssel született “való” világunkra? Aki nem … Folytatás

A MAGYAR PASSZÍV REZISZTENCIA

“avagy láttam én már karón varjút.” Idézet Karácsony Sándor “A MAGYAR ÉSZJÁRÁS” c. könyvéből 346-351.o.   Az az erő, amely a nem-magyar elemeket nálunk végeredményben mindig megsemmisíti, egy szörnyűséges, rettenetes elemi erő: a passzív rezisztencia. Nem egyéb ez, mint a nem-Én irtózatos bosszúja azon az Én-en, aki a nem-Én tudomásulvétele … Folytatás