Mire jó egy “konzulens”?!
Napi színes Nyuszika ül a fa tövében és írogat. Arra megy a róka és megkérdi:– Mit írsz nyuszika?– Szakdolgozatot arról, hogy a kis állatok hogyan tudják megvédeni magukat a nagyvadaktól!– Ez hülyeség! Gyere az erdőbe és mutasd meg! A róka csupa véresen tántorog el, de a nyuszikának semmi baja! Arra … Folytatás
Perújrafelvétel
Hogyan és mikor került a „Fiú” a fa alól – a fára?? (kivonat) A múltat nem eltörölni kell – hanem tanulni belőle. Az alábbi rajzot László Gyula készítette egy szibériai kurgánban talált aranylemezről (Ermitázs-gyüjtemény): Jobbra mellette a késő-keresztény ikonográfia egyik művészi alkotása. Hogyan és mikor került a “Fiú” a fa … Folytatás
Háború égen és földön.
Ha valaki nem vette volna észre Hölgyeim és Uraim: háború folyik. Régóta. Csak ezt a háborút nem fegyverekkel vívják – hanem “leminősítéssel”, kirekesztéssel, kiátkozással és hazugsággal… Nem mostanában kezdődött a “Jó és a Rossz háborúja”! Minden generáció nap mint nap állandóan megvívja ebben a háborúban a maga harcát… Szerencsére azonban … Folytatás
Nápolyi Johanna perújrafelvétele – Passuth László “oknyomozó” kutatásai alapján (befejezés)
(folytatás) Az avignoni látogatás után kereken egy évtizeddel adtam be a kiadóhoz az Esőisten siratja Mexikót kéziratát. Könyvvé válása jó hosszú esztendőt vett igénybe, s úgy éreztem, nem rostokolhatok merő várakozásban: hogyan fogadja a „világ” első történelmi regényemet. A kiadó — szegény, kedves Sárközi György, mert ő volt az Athenaeum … Folytatás
Nápolyi Johanna perújrafelvétele – Passuth László “oknyomozó” kutatásai alapján (első rész)
Tanulság: A múltat nem eltörölni és elfeledni kell – hanem újraértékelni és tanulni belőle! (Ez olyan, mint a „meddőhányó-hasznosítás” 🙂 UTÓSZÓ Huszonhét éves voltam, egy olasz teherhajó fedélzetéről szálltam ki Marseille-ben. Provence annyit jelentett számomra, amennyit kolozsvári történelemtanáromtól a „daltelt mezőkről” hallhattam, s amennyit Van Gogh arles-i képei megőriztek emlékezetemben. … Folytatás
Faj és világirodalom (befejezés)
Szabó Dezső 1923-ban írt világirodalmi “kitekintőjének” befejező része – máig ható tanulságokkal. III. Az előzőekben már benne is van a felelet a következő kérdésre: Lehet-e világképletté a magyar psziché az irodalmon keresztül, lehet-e a magyar zseni világirodalmi tényező, mint Cervantes, Shakespeare vagy Balzac? Természetesen, hogy lehet. A humánum egyetlen sajátos … Folytatás
Faj és világirodalom
Szabó Dezső annak idején is már régi sebeket érintett. Néha a kezeletlen sebről feltépte a rég odaszáradt kötést. Ezek a sebek máig sem gyógyultak be. Nem az ő hibájából. Időközben csak újabb sebek jöttek. Ideje lenne már egy alapos „kúrálásnak”… Ha gyógymódjának minden elemét nem is lenne célszerű bevenni a … Folytatás
Newton másik arca.
Kevesen tudják, hogy a méltán közismert tudós, nem csak a természet titkait kutatta, hanem a szent írások hamisítóinak “természetét” is! O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O … Folytatás
Innana leereszkedése az alvilágba
Önismereti játék (kezdő „repülőknek”…) Ez egyike a suméroktól ránk maradt legnagyszerűbb mítoszoknak. A számunkra ismert legrégebbi Alvilági utazás történetét meséli el, és egyben ez az első fennmaradt feltámadás-mítosz is. Innana, az Egek úrnője, ki ott lakott, ahol a Nap kél, leszállt a Nagy Egekből, hogy meglátogassa idősebb lánytestvérét és egyben … Folytatás
Kártyázzunk egy kicsit!
Zajlik az élet a nagyvilágban: fontos emberek éjjel-nappal egyfolytában tárgyalják a fontos kérdéseket – szinte szünet nélkül. Mi (választó polgárok) egy kicsit most hátradőlhetünk: képviselnek bennünket – akiket nagy izgalmak közepette megválasztottunk (megtettük amit lehetett…). Megengedhetünk magunknak egy kis kikapcsolódást is! Érdekesség ebben a történetben, hogy megtudhatjuk: ez az “ördög … Folytatás