Önismereti játék (kezdő „repülőknek”…)
Ez egyike a suméroktól ránk maradt legnagyszerűbb mítoszoknak. A számunkra ismert legrégebbi Alvilági utazás történetét meséli el, és egyben ez az első fennmaradt feltámadás-mítosz is.
Innana, az Egek úrnője, ki ott lakott, ahol a Nap kél, leszállt a Nagy Egekből, hogy meglátogassa idősebb lánytestvérét és egyben keserves ellenségét, Ereskigalt, a Nagy Mélység sötét uralkodónőjét.
Ezelőtt még felölti királyi öltözékét és felveszi ékszereit, majd tájékoztatja Ninsubu vezírét (a jóindulatú szavak vezírét, az igaz szavak bajnokát) arról, hogyha ő három nap múltán sem térne vissza, akkor menjen ki a romokhoz és kezdjen jajveszékelni. Eztán könyörögjön segítségért számára a legmagasabb istennél, Nippuri Enlil-nél. Ha ő elutasítaná, forduljon az Ur városában székelő Nanna holdistennőhőz, amennyiben ő is elutasítaná, akkor könyörögjön Enki bölcsességistenhez, aki bizonyosan segítséget nyújt.
Ezeket a dolgokat ilyenformán elrendezve, Innana eljut a lazúrkőből álló hegyhez, az Alvilág kapujához, és bebocsátást kér Neti-től, a kapuőrtől. Miután ez megtudja, hogy a Nagy Egek királynője át akarja lépni az Alvilág küszöbét, zavartan ezt kérdi: „Ha te vagy az Egek királynője, ki ott él, ahol a Nap kél, akkor, kérlek, miért jöttél le a föld alá, ahonnan nincs visszatérés?”
Erre Innana azt feleli, hogy részt szeretne venni Gugallanna-nak, idősebb lánytestvére, Ereskigal megboldogult férjének a temetési szertartásán.
Neti láthatólag megzavarodott, arra kéri Innanát, hogy várjon, ő pedig elsiet úrnőjéhez, Ereskigalhoz, hogy meghallgassa döntését. A Nagy Mélység sötét uralkodónője a hírre, hogy fényes testvére meglátogatja, igazán megmérgesedik (a csontjáig hatol a méreg). Mégis azzal bízza meg Netit, hogy bocsássa be Innanát.
Ám neki is, mint más halandónak az Alvilág hét kapujának mindegyikénél darabonként le kell adnia királyi öltözékét és ékszereit, így végül meztelenül és megtörve lép be abba a terembe, ahol Ereskigal, a mélység úrnője már várja az Annunakikkal együtt, az Alvilág hét félelmetes bírójával, akik lnnana sorsa felett is rendelkeznek. Ezek a halál pillantásával sújtják és Innana meghal.
Az ő megbízható vezíre, Ninsubur, hű szövetségese az Egekben, szigorúan tartja magát úrnője előírásaihoz. Felharsan a jajkiáltás a romoknál, majd egymás után fordul segítségért a nagy Nippuri Enlil istenhez, aztán az Ur városában székelő Nanna holdistenhez, végül pedig a jóságos bölcsességistenhez, Enkihez. Mikor Enki megtudja, hogy szeretett Innanáját valami baj érte, megteremt (a körme alatt lévő piszokból) két nemtelen lényt, Kurgarrut és Kulaturrut, akiket az élet ételével és az élet vizével leküld az Alvilágba.
Kurgarru és Kulaturru elnyerik a Nagy Mélység úrnőjének kegyét, és így az engedélyt arra, hogy innanát új életre keltsék. Az újjászületett Innana elhagyja a Mélység birodalmát. Azonban rá is érvényes az Alvilág áthághatatlan törvénye, innen nincs visszatérés: Senki nem térhet vissza a fény világába, aki egyszer mát túljutott a halál kapuin, hacsak nem hagy maga után egy helyettesítőt, aki elfoglalja Innana helyét a halál birodalmában. Így egy sereg rémítő démoni teremtmény kíséri el őt, hogy elfogják és magukkal vigyék a kárhozásra ítéltet. A megfelelő áldozat keresése közben Innana országokon vonul keresztül, és minden élőlény, akivel találkozik, meghátrál előle, megijedve tőle és félelmetes démonjaitól. Mikor visszatér szülővárosába, fojtó méreggel látja, hogy szeretett fia egyáltalán nem hiányolta őt, sőt kényelmesen elhelyezkedett Innana trónján. Innana tehát rá veti a halál pillantását, a démonok rávetik magukat és a kétségbeesve kegyelemért és segítségért könyörgő áldozatot magukkal ragadják a halál sötét birodalmába.
Eddig tart a mítosz, melyet részletesebben mesél el a sajnos pillanatnyilag nem kapható A történelem a sumérokkal kezdődik című könyv. (Samuel Noah Kramer, Gutenberg Büchergilde, Frankfurt am Main)