A legnagyobb összeesküvés.

Mert a történelem összeesküvések története: Julius Ceasartól kezdve, a Pilisben meggyilkolt meráni Gertrúdon át a Reichstag felgyújtásán keresztül szeptember 11-ig mindig voltak (és lesznek) a többségből kivált kisebbségek, akik – meggyőződésből, vagy haszonlesésből – a maguk elképzelése szerint kívánják irányítani a történelem szekerének rúdját. Lényeges itt meglátni, hogy az összeesküvéseknek … Folytatás

Demográfiai kalandozások – térben és időben (Második rész)

Az európai(?) demográfia történetének további ismertetését olvashatjuk ebben a bejegyzésben, aminek értelmezéséhez sokat segít egy kis (alapszintű) matematika: nem kell ugyanis főiskola vagy egyetem annak belátásához, hogy minden ember születéséhez KÉT szülő szükséges – amióta világ a világ (legalább is ezidáig…). Vegyünk ehhez átlag 25 évet egy-egy generáció reprodukciós idejének … Folytatás

Paradigmaváltás – avagy az arab eredetű nekromancia mint a hetedik szabad művészet érkezése Európába

(Idézetek: Láng Benedek – Mágia a középkorban c. könyvéből) A fejezet címében szereplő állítás, mely szerint a necromantia tudománya volna a hetedik szabad művészet, Petrus Alfonsi kora 12. századi szerző Egyházi tudomány (Disciplina Clericalis) című művéből származik. Petrus kikeresztelkedett zsidó tudós, arab tudományos szövegek fordítója és gyakorló csillagász volt, az … Folytatás

Rendszerváltás – Rómában.

A kereszténység – mint államvallás – nehéz és véres kezdetei. Konstantin az időszámításunk szerinti 312-ben lett a Nyugat-Római Birodalom császára, miután legyőzte sógorát és riválisát, Maxentiust, egy Róma melletti ütközetben. Egy évvel később ő és Licinius, a birodalom keleti felének császára, kiadták a milánói kiáltványt, melyben formálisan engedélyezik, hogy a … Folytatás

A Fuggerek fénykora

„KEGYOSZTÁSI” MONOPÓLIUM    (Részlet: Günter Ogger – A Fuggerek c. könyvéből) Akkor is bebizonyította, mi mindent tud elintézni Rómában a befolyásos faktor – Johannes Zink -, amikor Georg Fugger egyházi szolgálatra szemelte ki fiát, (a fiatalabbik) Markust. Az 1488-ban született ifjú, Zinknek hála, már tizenhárom éves korában a speyeri székesegyház prépostja … Folytatás

A nagy és hatalmas Bardi-bankház bukása.

1345 januárjában bukott meg a Bardiaknak, Itália legnagyobb kereskedőinek társasága Firenzében. Ennek pedig az volt az oka, hogy miként a Peruzziak is, a maguk és a más vagyonát kölcsön adták Eduárd angol királynak, meg a Szicíliai királynak. Az angol király tőke, kamat és a megígért ajándékok fejében több mint 900.000 … Folytatás

A Szkíták „kígyótestű” anyja

Egy SZKÍTA eredetmítosz elgörögösödött változata elmeséli, hogy Héraklész hogyan indult elveszett kancái keresésére Hülajába. Ez erdővel sűrűn borított terület volt, amely mára teljesen eltűnt. Az ókorban a Dnyeper alsó folyása bal partján terült el, a mai Herszon város közelében. Ott Héraklész egy barlangban találkozott a Mixoparthenosszal, egy lénnyel, amelynek (Hérodotosz … Folytatás

Mágikus, misztikus utazás a kígyók és álmok „birodalmában”.

A tegnapi bejegyzésben Völgyesi doktor hipnotizált kígyójáról esett szó, amire beugrott ez a kis tudománytörténeti kitekintés a lengyel orvos-író könyvéből (: TEKERGŐ KÍGYÓK A görög átlagemberek nem hittek az Aszklépiosz haláláról szóló költői legendában, biztosak voltak abban, hogy orvosuk egy nagyon értelmes és emberi nyelven beszélő kígyó alakjában él a … Folytatás

Kis pletyka (“napi színes”) – avagy hogyan kezdődtek a pártoskodások (Firenze városában)

9. Hogyan kezdődött Firenzében polgárháború az Ubertiek s a consulok hatósága közt? 1177 évben egyenetlenség s nagy háborúság keletkezett Firenzében a polgárok között, aminő még soha sem volt Firenzében s ez a túlságos jóllét s a dölyffel vegyes hálátlanság miatt volt: az Ubertiek ugyanis, akik a legtehetősebb s a legnagyobb … Folytatás

Baruch-Benedictus de Spinoza Politikai tanulmánya (3-4 rész)

HARMADIK FEJEZET 1. § Minden uralom formáját alkotmánynak (status civilis) nevezzük, az uralom egész testét pedig államnak (civitas); a közös kormányzati ügyeket, amelyek annak irányításától függnek, aki a legfőbb hatalmat keében tartja, kormányzatnak (res publica). Azután az embereket amennyiben a polgári jog alapján az állam minden előnyét élvezik, polgároknak nevezzük; … Folytatás