ANTE DEUS STANTES
NON SITIS CORDE VAGATES
IS SI COR NO ORAT
INVANUS LINGVA LABORAT
When you are in front of God
Do not be away with your heart
If your heart does not pray
In vain your tongue works
Ha Isten előtt állsz,
Szivedhez közel jársz:
Ha nincs ima a szívedben
Minden szavad reménytelen
Ez a (latin ) felirat fogadja a látogatót, a ráhangolódást segítve.
Képzőművészeti (és művészettörténeti) csemege ez az ókeresztény alapokra épült karrarai fehér-, és pratoi zöld-márvánnyal burkolt csodálatos templom. A Firenze fölött magasodó dombon már az etruszkok idejében is szent építményeket tiszteltek “Elisbot” néven. Valószínűleg a felkelő nap először ezeket az épületeket világította be az ókori város fölött. (lásd San Miniato album)
A középkorban a dombot Mons Florentinus és Mons Regis néven említik, összefüggésben a mítikus szent Arx-al. A terület későbbi szentségét Monticulus (született Minias, valószínűleg szíriai születésű) adta, aki az első Florentine mártírságot szenvedte annó 250 október 25.-én Decius császár idején. A legenda szerint Örmény királyi herceg volt, Örményország királyának fia. Hagyomány szerint kriptáját ezen a dombon helyezték el. Az azonban bizonyos, hogy azóta nevezik a dombot Szent Miniato-ról (San Miniato).
A feltárások szerint a Karoling korból (VIII. szd) vannak az első épületek, Charlemagne-hoz hasonlók. Ezután rohamos fejlődésnek indult a környék eredeti Toszkán-Román stílusban.
A jelenlegi bazilika alapítása Hildebrand püspökhöz kapcsolható 1018-ból. Több hullámban készült el, először a kripták 1062-ig, majd az épület fő falai 1070-ben. A külső belső faragások és burkolások 1207-ig tartottak. A márvány mozaikokat hihetetlen finomsággal munkálták meg. A motívumkincs alapvetően a szakrális geometria tárháza, kiegészítve egy nagy zodiákus padlómozaikkal. (lásd. pl. Beth Alpha zsinagóga)
A szentély fölött a Pantokrátor Krisztus látható Mária és Szent Minias között, a négy evangélista szimbólumaival bizánci stílusban arany háttérrel zöld mezőben csodálatos keleti növényekkel és madarakkal (amik a lelkeket szimbolizálják), hasonlóan egy földi paradicsomhoz. A pálmafa ugyanúgy megtalálható mint a főnixmadár – mindkettő az ujjászületés jelképe. ()
Ami még érdekes lehet számunkra, az az ifjú mártír kezében lévő korona! (balra)
Mohamed idején a szíriai keresztények is térítettek, nem is akármilyen sikerrel. A szírek vitték el a kereszténységet többek között Örményországba – ahol hamarabb lett államvallás, mint a Római Birodalomban. De szír missziók révén jutott el a kereszténység – a hagyomány szerint Tamás apostol révén – Indiába is, ahol a malabári „Tamás-keresztények” több mint ezer éven át a szír-arámi liturgikus nyelvet használták.
Ennek a folyamatnak volt mártírja az örmény herce.
A bazilika homlokzatán szintén az “Ítélő Krisztus” látható, Mária és Szt. Minias között. A művészettörténészek megegyeznek abban, hogy ezen a képen pontosan olyan kéz-, és karhelyzetben, ahogyan az etruszk vázákon és urnákon is találhatók!
Ha pedig már az etruszkokhoz eljutottunk, akkor nem szabad elfeledkezni Mario Alinei könyvéről (Ősi kapocs), amiben a magyar-etruszk nyelvrokonság bőséges bizonyítékait tárgyalja. Róla annyit még tudni kell, hogy az olasz tudományos akadémia tagja, tehát nyilván nem a kisujjából szopta, amit leírt.
Lehet hogy az univerzum tágul – de a mi világunk egyre kisebbnek tűnik…