Diagnózis és terápia

avagy a kiút keresése

Lehet aggódni – de felesleges. Összeomlás csak a tévedéseket,
hazugságokat tartalmazó tudattartalmakat veszélyezteti –
amikor eljön az igazság pillanata.
Ezeket a rövid  pillanatokat eltekintve viszont
képmutató „színház az egész világ” !

A jelen történelmi pillanat – nem csak a gondolkodók, de a tömegek számára is -, lehet egy újabb „igazság pillanata”. Kezd jól láthatóvá válni ugyanis, hogy két pólus körül egymással birkózó csoportosulás alakult ki a földbolygón: az egyetlen erőközpont hívei – az ún. globalisták -, és a különböző lokalisták „társasága”. Évszázadokon át különböző ideológiák és izmusok ruhájában oszlottak meg hívei, mára már csak ez a két tábor maradt. Ez sodródott most nyílt konfliktusba Ukrajnában.

Jó eséllyel kevesek vannak ennek tudatában, legkevésbé azok az emberek, akik nyakig benne vannak…

Erről a folyamatról jó összefoglalót írt Kuliffay Hanna még 2014-ben. Azóta csak annyi változott, hogy időközben az usa már az oroszok spájzában serte-pertél:
http://www.empiriamagazin.com/Jelenido/AZ%20EGYP%C3%93LUS%C3%9A%20%C3%9AJ%20VIL%C3%81GREND.html

Ezen hosszú folyamatok végén lett most Ukrajnából Európa és az egész emberiség rákfenéje! Látszólag a globalizmus hívei ütköznek meg a lokalizmus híveivel, de valójában az egész emberiség számára életképes modell már a kérdés: „Lenni, vagy nem lenni?” – bolygószinten!

Történelmi pillanathoz érkeztünk tehát, újra a hatalom megfelelő megosztása a kérdés! Mint már hasonló krízisek idején ez megtörtént (ennek eredménye volt pl.Magna Charta és az Aranybulla), csak ezt ma már globális szinten kell rendezni! A fejlett organizmusok kettős irányításnak köszönhetik létüket: egyszer egy központi, mellette pedig egy szerv-szintű összehangolt együttműködésnek. Mind az (1) alárendelt mind a (2) mellérendelt rendszerekre szükség van tehát, nyilván nem lehet a világot egyetlen vízfejből irányítani – az csak egy óriás amőba lenne -, de az egyes lokalitások örök harca sem megoldás! Az összehangolást az élőlényeknél az idegrendszer és a hormonrendszer biztosítja. „Egy Élő szervezetben mind a mellérendelő, mind az alárendelő rendszereknek – a maguk helyén – működnie kell. Ezért léteznek szervek, sejtek és azokban DNS. “Amik” az egész szervezetről – és a “fölöttük” lévő folyamatokról – mit sem sejtenek! Különben jönnek a kilengések a ‘szervezet” minden szervében, a világ minden “nemzetében”! Az idegekre hat! Csak kettős szabályzás tudja ezt a struktúrát fenntartani: (1) a mellérendelő ÉS (2) az alárendelő működés együtt. Erre szolgál egyedszinten egyetlen agyunk két féltekéje. (Lásd Morning of the Stroke) Ennek társadalmi terméke a nyelv is KÉTféle lehet: vagy analizáló vagy szintetizáló. Vagy szétválaszt nemekre, nevekre (a Higgs-bozonig és azon is túl a végtelenségig) – , vagy egyben szemlél RENDszer szinten.

A magyar nyelv különleges értéke leginkább abban rejlik, hogy nem tördeli szét EGYséges valóságunkat és emberi TÁRSadalmunkat – élőt és élettelent egyaránt! – nemekre (der, die, das – on, áná, ánó – hi, shi, it – … stb) és nevekre – egy világegyetemben! Ezáltal ami számunkra természetes (a másikat is EGY RENDszer alkotójaként felfogni), az szétválasztó nyelvűek számára sokkal nehezebb.”

“Korribori” tánc – avagy kié a hatalom?

A magyarságnak nem véletlen van szerepe, ahogyan azt jó szemmel Bajcsy-Zsilinszky Endre megállapította:

“Egész történelmünk bizonyosság rá, hogy minket, magyarokat a sors moralista hajlandósággal áldott vagy vert meg. „

Ezt a szellemi útravalót kaptuk, ez az ÖRÖKségünk, ha tetszik, ha nem. Sokkal régebbi ez minden ember kreálta vallásnál – az erkölcs törvénye, az Élet Törvénye!

Mi a morál, ha nem a társasviszony legfelsőbb rendezője, fenntartója?!? Az egész emberiség fajfenntartó ösztöne – ha úgy tetszik. Minden “szerv” lehet egoista a többiek kára nélkül – amíg a maga helyén és a maga feladatát végzi. Nincs is gond, amíg rákos daganatként nem terjed más területre – más feladatára -, mint ami a sajátja! Mert különben minden rossz-szándék nélkül is invazív fajjá válik az egész szervezet számára.

Beteg állapot esetén a saját immunrendszerünk harcol a saját magunk által előállított rákos sejtekkel szemben…

Azt ma már tudjuk, hogy egy rákos burjánzás kioperálása nem hoz végleges eredményt, ha az okot magát nem szüntetjük meg!

A gond az, hogy amikor észleljük a problémát, akkor már rég nem az okot látjuk, hanem csak a következményeket. Egy élőlény immunrendszere a felelős azért, ha szerte a szervezetben gondok támadnak.

Az emberiség esetében az immunrendszernek megfelelő „alrendszer” ennek megfelelően a társadalom erkölcsi állapota! Kant-i univerzális értelemben: „Kant princípiuma kulcsfontosságú, mert az erkölcsileg jó cselekedet leglényegét fogalmazza meg – azt, hogy az erkölcsileg jó cselekedet olyan cselekedet, amellyel nem támasztunk igényt előjogokra, fölmentésre a közönséges erkölcsi szabályok alól. A törvény megfogalmazása szerint olyan elvek mentén kellene cselekedni, amelyeket szeretnénk egyetemesen elfogadottnak látni, illetve amelynek a természet egyetemes törvényévé kellene válni.”

Az univerzális erkölcs alapján lehet a megfelelő hatalomelosztás rendszerét kidolgozni!

Egyik fél sem zárhatja ki a másik felet!

Miközben az egyik fél kinyilvánította szándékát a nagy nyilvánosság előtt (Guidestones, Great Reset és hasonlók), addig a másik fél a mormogáson kívül szinte meg sem nyilvánult. Pontosabban minden ilyen próbálkozás egyenlőre esélytelen az uralkodó narratívával szemben. Nem elég ellenkezni se valamivel, kritizálni csak vég nélkül, hanem le kell tenni egy működő alternatíva képét-modelljét a „nagyérdemű” elé, hogy legyen valódi választási lehetőség!!! Oltásfronton két év után közeleg a kiértékelés, de a fegyveres harcolók között is el fog jönni. A fő gond itt az, hogy addig is az életidegen és hibás „rendszer” nem működtethető hosszútávon, mert katasztrofális „rendszerhibák” várhatók gazdasági-társadalmi szinten egyaránt!

HÁTTÉR:

„Nemzetek elszegényedését és bukását ezért a fenti recept ellentéte okozza:
azok a kizsigerlő és kirekesztő intézmények, melyek mindössze egy szűk elit
meggazdagodását hozzák el a többiek kárára. A bukást ugyanakkor nem a vezető ignoranciája vagy együgyűsége, hanem nagyon is jól felfogott érdekük-
illetve a hatékony ellenerők hiánya okozza. A kizsigerlő intézményeket működtető nemzetek egyfajta ördögi körben vergődnek: a kizsigerlő gazdasági
intézmények az oligarchák hatalmát szolgálják, amelyek érdekük szerint mindig a kizsigerlő politikai intézmények oldalán fognak állni – a plurális gazdasági vagy politikai intézmények a gazdasági verseny kinyílását eredményeznék, amely nem érdeke ezeknek az eliteknek, mert felborítaná a status quo-t.”
(Acemoglu–Robinson, 2012: 335–368.)

…

„Ahogyan Robert Jervis tanulmányában kiemeli, a realizmus előfeltevései a kontinuitásra irányítják a figyelmet, az iskola – tagadhatatlan sikerei mellett – számos változás előrejelzésére képtelennek bizonyult, ilyenek szerinte a bipoláris világrend kialakulása, a nukleáris fegyverek megjelenése vagy a fejlett országok közti fegyveres konfliktusok számának csökkenése.„

Bár a szerzők korántsem vádolhatók optimizmussal akár az Egyesült Államok jövőjét, akár a gazdasági válság kifutását illetően, következtetéseik mégis megnyugtatóan hangozhatnak a demokrácia barátai számára: a több szabadság jó, a kevesebb szabadság rossz, ráadásul fenntarthatatlan (l. uo.).”

– – – – – – – – – – –

Alábbi tanulmány és az abban hivatkozott művek továbbgondolása elengedhetetlen egy valódi Szkeptikus Munkacsoport (™) számára!

http://poltudszemle.hu/szamok/2012_4szam/dessewffy.pdf

James A. Robinson Daron Acemoglu: „Miért buknak el nemzetek? – A hatalom, a jólét és a szegénység eredete”

Mikal Hem:  „Kezdő diktátorok kézikönyve”

„Világosítsd föl gyermeked:

a haramiák emberek;”

(J. A.)