Az emberiség történetének legnagyobb szellemi találmánya: a zsidó és a keresztény, a tűz és a víz, összeházasítása!
Még a cézárok idejében történt a frigy összeboronálása, és azóta is tartósan termeli a „gőzt” ez az együttélés! Ez a tűz és a víz a létező legnagyobb „kazán” két lételeme! Tipikus se vele, se nélküle kapcsolat!
Birodalmak jönnek-mennek, miközben jól elvannak egymással, a jámbor és minderről tudatlan tömegek azóta is termelik a hasznot. Néha háborúkban aprítják egymást – a nagyobb haszon érdekében. A háttérben mindig a pénzt szolgáló kufárok-bankárok hasznára..
Az a pár éles szemű okoskodó pedig mindig könnyen elintézhető…
Ahogyan Benjamin Disraeli ki is mondta: „zsidó nélkül nincs keresztény, és keresztény nélkül nincs zsidó!”
Bankár nélkül pedig nincs pénz…
Zseniális találmány.
Ezek után érdekes igazán az Újpesti neológ zsinagóga utcai homlokzatának felirata! Ami amúgy nem is szokás! Ezzel az írással üzentek ugyanis az építtetők:
ביתי בית תפלה יקרא לכל העמים
„Házam imaháznak fog neveztetni mind a népek számára.”
(Esaj.56,7)
Az újpesti közéletről tudni kell, hogy a település a semmiből (filoxéra- verte szőlődombokon) jött létre a XIX szd elején. 1830 – ban itt még csak három épület állott! Egy erdészház, egy csősz-lak, és a Megyeri csárda! Az írások megemlítik, hogy két fuvaros elakadt szekerével a sárban, és egy arra járó lovas segített rajtuk. Amikor kikecmeregtek, akkor derült ki, hogy a segítőjük nem más volt, mint Károlyi gróf, a terület birtokosa! Ez a találkozás indította el Újpest megalapítását azzal, hogy Károlyi olcsón földet adott nekik a birtokán – ha oda települnek. Az első két helyben lakó „polgár” Mildenberger Márton, és Lőwy Izsák lett, a később elkészült alapítólevélben „Új-Megyer nevet viselő gyarmat” szerepelt, és Lőwy Izsák lett a község első bírója!
Ami fontos, és innentől máig végig nyomonkövethető, hogy a zsidóság Újpest megalapításától kezdve aktív szerepet vállalt a település rendkívüli fejlődésében, az ipar és vállalkozások beindításában! Rengeteg írás szól erről. De röviden csak annyit lehet ezzel kapcsolatban megállapítani, hogy Újpest ennek következtében a századfordulóra a Monarchia „Szilikon-völgye” lett!!
Ebből a frigyből páratlan település született!
Miért érdekes ez a téma szempontjából??
Mert tudni kell, hogy amikor ezen a helyen később ekkora zsinagóga épült, akkor már a szoros együttélés errefelé a hétköznapok része volt a zsidók és magyarok között ! Nyilvánvaló, hogy amikor ez az emancipált zsidóság megépítette ezt a nagy zsinagógát, akkor különleges helyzetében egy gesztust is akart tenni a helyi lakosságnak. Egyrészt nem is szokás amúgy a zsinagógák homlokzatán feliratot (főleg kétnyelvű feliratot!) elhelyezni – kivéve a keresztény templomokat -, másrészt ráadásul olyan idézetet kitenni, ami az „Újszövetség”-ben is fontos szerepet tölt be, sőt egyetlen kontextusban szerepel egy másik fontos „Ó-szövetségi” idézettel!
Semmi sem véletlen!
Az akkoriban asszimiláció határán álló zsidóság szellemi vezetői nyilván ismerhették az idézet kapcsolódó részét a keresztény Bibliában – és annak tartalmát is!
A keresztény Bibliában ez a következő kapcsolódó hivatkozással szerepel együtt:
„Ti pedig azt latroknak barlangjává + tettétek!”
(Jir.7,11)
Hogy teljes legyen a történet, ez akkor szerepel, akkor történik, amikor a megváltó ostorral veri ki a kereskedőket és a pénzváltókat a templomból és környezetéből!!
(lásd megjegyzés!)
Az újpesti zsinagóga építése Stern (Szerényi) Albert főrabbi alatt kezdődött, akiről tudni kell, hogy a kiegyezés után 17 évig volt hivatalában, és igen megosztó és ellentmondásos személyiség volt! Radikális reformtörekvései voltak, erőltette a névmagyarosítást és a női egyenjoguság kérdéseit!
Hogy ez mekkora kalamajkát okozott, arról máig sem feledkeztek el!
https://www.szombat.org/tortenelem/az-ujpesti-rabbi-antiszemita-fia
Ami viszont szerintem a történetben lényeges, hogy az évezredes begyökeresedett szokásokon akart ő túllépni – a szokásokra fittyet hányva -, ezért választotta a település lakossága felé is a nyitást, és ezt az üzenetet!!
Ha abban a korban még nem is kapott ez a körülmény kellő figyelmet és főleg megértést…
Megjegyzés:
Azóta tudhatjuk ezekből: A bíró nem törvényhozó, sem nem itéletvégrehajtó, viszont övé az erkölcsi felelősség a törvényeknek megfelelő igazság kimondására. Nem hunyhat szemet az igazság felett. Világos ebből az üzenetből, hogy az emberiséget irányító szellemiség és hatalom pedig NEM LEHET hosszútávon a társadalom anyagi hátterét szolgáló kereskedők-bankárok és üzletemberek – vagyis a pénzt szolgálók – kezében, mert mint a mellékelt ábra mutatja, abból a végén mindig baj van, igen nagy baj… Ki kell találni valami mást!
Tudjuk, mindkét – évezrede együtt élő – népcsoportban előfordulnak rettenetesen szélsőséges emberek is, de nagy tehetségek és zseniális személyiségek is! A világ sorsa ma azon áll, vagy bukik, hogy nálunk is mennyire tudnak az utóbbiak együtt gondolkodni és cselekedni!?!
És nem egymás ellen…
Vagy továbbra is Káin és Ábelt játszunk, vagy Hunor és Magort.
Ez a választék!
De a nemzetközi szokásjog is csak addig van érvényben, amíg a körülmények jelentősen meg nem változnak!
2026 erről szól – mint fent, úgy lent…

Az erősek addig haladnak előre, ameddig erejük engedi,a gyengék pedig addig vonulnak vissza ameddig gyengeségük kényszeríti őket.
Thukididis
A Mélosziak lemészárlása
Az egyik ember és a másik ember közötti viszony a magyar logika szerint tipikusan a „kettőn áll a vásár” kategóriája. Ebben a „filozófiában” Karácsony Sándor vagy száz évvel ezelőtt hatalmas tapasztalatra tett szert ötévtizedes tanári pályafutása során. A magyar észjárás és a „passzív rezisztencia” viszonyáról sok érdekeset írt, mert jól ismerte az alsó-felső és középosztály gondolkodását is! Nem könnyű olvasmány mai szemmel, de rendkívül jellemző a mai társadalmunkra is! https://www.oeconomus.hu/oecobooks/karacsonyi-konyvajanlo-a-magyar-eszjaras-es-kozoktatasugyunk-reformja/
„Tudjuk, mindkét – évezrede együtt élő – népcsoportban előfordulnak rettenetesen szélsőséges emberek is, de nagy tehetségek és zseniális személyiségek is! ”
Én kissé kételkednék ebben a mindkét évezredben…
Mit ért ezalatt a „költő”?
A „mindkét” a népcsoport jelzője, nem az „évezrede együttélő” fogalmára vonatkozik!
Jogos lenne a kételkedés, de én nem is állítottam ilyesmit!
Évezredes együttélés is éppen elég…