Jelenkorunk eseményeit történelmi távlatból majd csak az utókor láthatja. Viszont hasonló okokból számunkra lehetőség van áttekinteni korábbi időszakok társadalmi történéseit és az „égi időjárás” összefüggéseit. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy földi időjárási front is mennyire befolyásolni tudja az érintett területen élő emberek hangulatát, fizikai és idegrendszeri állapotát, hogyan szaporodik meg ilyenkor a betegségek-balesetek és az emberi konfliktusok előfordulása. Ezzel foglalkozik ma az un. orvosmeteorológia.
Az már egy kicsit feledésbe merült, hogy maga a meteorológia – mint tudomány – szógyőke nem véletlenül a „meteor” szóból ered! Már a kezdetektől – sőt leginkább akkoriban – ugyanis művelői mindig az égre tekintettek, az „égi időjárás” megfigyelésével, és annak az emberi társadalomra való hosszabbtávú hatásaival foglalkoztak. A világot teljes egységben látták és értelmezték, ez a gondolkozás ma már számunkra alig érthető. A Nílus áradásait, a termések fejlődését ugyanúgy megfigyeltésk és feljegyezték mint a csillagok és bolygók járását. Sokszáz éven át vezetett feljegyzéseikből volt alkalmuk a babiloni káldeus csillagászoknak ilyen tapasztalatokat szerezni! Ezekről azután agyagtáblákon táblázatokat készítettek, amiknek egy része ugyan megsemmisült, de ami megmaradt, az is bőséges bizonyíték erre.
A Nap hatása a földi életre soha nem volt vitás, azt mindenki látja, érzi és tapasztalja. Mivel akkoriban távcső nélkül végezték az észleléseket, szabad szemmel pedig a Jupiter és a Szaturnusz volt a két legtávolabbi bolygó amit még így látni lehetett, ezért ezeket tekintették a legfontosabb „két uralkodó” bolygónak, vagyis olyanoknak, amik a legjelentősebben befolyásolják a Nap – mint központi égitest – hatását a földön élőkre. A görögöknél Zeusz és Kronosz az uralkodás (mint lehetőség) és az idő(változás, mint limitáló kontroll) urai. Akkoriból fennmaradt ismeretek alapján manapság a bolygók hatásaival az un. mundánasztrológia foglalkozik. Az égi és földi jelenségek összefüggéseinek jellemzésére használták a „mint fent, úgy lent” – megfogalmazást.
Az ugyanebben a korban született Bhagavad-Gítá pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy „Itt egyetlen törvény uralkodik, míg a balgák sokféle kitalált szabályt követnek„.
Nézzük, hogy a Jupiter és a Szaturnusz – korábbi ugyanilyen képletű – konjunkciója idején milyen pénzügyi-társadalmi problémákkal küzdöttek elődeink? Ilyenkor érnek ugyanis össze a szálak, a hatalom és annak időlegessége, a változás és annak szükségessége. (A mostani állapotokat és problémákat jól ismerjük…) Kettővel korábbi ilyen (kb 800 évente ismétlődő) találkozóig még bőven visszalátunk: éppen akkor volt a Római Birodalom – mint központi hatalom – bukása, amit ezután hosszú” sötét középkor” követett. A történelem „folyóján” nem kötelező ugyanazon a zátonyon ugyanúgy hajótörést szenvedni mint elődeinknek! A Földön velünk „utazó” (élő) emberek és a környezet is – mint látható felszín vagy díszlet – ugyan folyamatosan változnak – azonban az örök emberi problémák teljesen hasonlók. Ilyenkor viszont jól jöhet a korábbiak tapasztalata, és „hasonló kormányműveletek” is szükségesek lehetnek. Az előző – 1226 márciusi – konjunkció idejéről még részletesebb ismereteink vannak, akkoriban is a hatalom gyakorlásának kérdése lett a feszültségek forrása, amit akkor sikerült – nem könnyen, de nagyobb harcok nélkül – a hatalom megosztásának új megoldásával orvosolni. Angliában a Magna Charta, nálunk pedig az Aranybulla kiadása oldotta meg a kialakult problémákat, amelyek lényege az volt, hogy az akkori uralmat képviselő királyok jogokat és garanciákat osztottak meg az alattvalókkal.
Az Aranybulla és előzményei
Az alábbi áttekintés a Magyarságtudományi Intézet előadása alapján készült:
https://www.facebook.com/magyarsagkutato/videos/999957080439935/ )
II. András király 1205-ben kerül hatalomra, és valójában az ő nevéhez egy új politikai berendezkedés fog kapcsolódni. Közismert tény, hogy ahhoz, hogy ő hatalomba kerüljön és azt megtartsa, az azt megelőző időszakhoz képest egy óriási birtokadományozási politikába kezd. Mértéktelen mennyiségű királyi birtokot adományoz el. Ebben vannak királyi várak, várbirtokok, hatalmas területek. Az is a probléma, hogy nem csak a birtokot adományozza el, hanem a birtokkal együttjáró adóbevétel is kiesik valójában a királyi jövedelemből (központi költségvetésből).
Ez a birtokpolitika azt jelenti, hogy megrendül az a rend, ami még 200 éve Szent István alatt alakult ki, nevezetesen, hogy a királyi hatalom alapja valójában a királyi földbirtok. Most viszont elkezdődik ennek a királyi földbirtoknak az eladományozása és más kézbe kerülése.
Ez felvet nagyon fontos kérdéseket: ha eladományozzák a királyi birtokokat és adóbevételeket, akkor hogyan lehet az udvar kiadásait finanszírozni, és hogyan lehet finanszírozni az uralkodónak a kiadásait és háborúit? Márpedig ez utóbbiból van bőven, ha emlékszünk az uralkodó halicsi és szentföldi hadjárataira. Nem véletlenül kapja ő azt a jelzőtt, hogy a ’Jeruzsálemi András király’, hiszen a keresztes-hadjáratra a Szentföldre is el fog menni, ami nagyon komoly költségekkel járnak.
Egyik kérdés, hogy ezeket miből lehet finanszírozni? A másik dolog, hogy amikor ilyen hatalmas birtokadományozások jellemzik a király politikáját, akkor valójában hogyan tud a király hatalma az egész országra kiterjedni? Ezekre a kérdésekre kell valamilyen választ adni.
A birtokadományozással és az adóbevételek csökkenésével valamilyen új típusú politikát és gazdaságpolitikát is kell, kellene kezdeni.
Ez az új tipusú politika lesz az ún. királyi regálékra való támaszkodás, aminek elemei az új, rendkívüli állami adó (az un. collecta), ami csak a királyt illeti, az országhatárokon szedett nyolcvanad vám, a kamara által folytatott pénzrontás (külföldi példákat követve), és a vám és sókereskedelem bérbeadása zsidó és izmaelita pénzembereknek. A pénzt minden évben begyűjtik és újraverik, folyamatosan csökkentve annak nemesfém-tartalmát. A királyi kincstár hatékonyságának növelésére pedig un. tárnokmestert alkalmaznak. Ez az újtipusú politika nagyon komoly belső feszültségeket szül, főleg az hogy külföldiek kerülnek magas tisztségekbe, és adóbeszedésre is sok idegennel szerződnek, és ez erősen sérti a magyar főemberek érdekeit. Ez váltja ki végül a király halicsi hadjárata idején az itthon berendezkedett „meráni” rokonság miatt Gertrudis meggyilkolását. Erről az időszakról szól Katona József Bánk Bánja.
A hatalmas birtokadományozások következtében nagyon komoly társadalmi változások is lezajlanak az országban, a nagy birtokokat szerzett bárók veszélyeztetik a vármegyékben élő királyi szervienseknek és királyi jobbágyoknak a megszerzett – Szt. István óta meglévő – jogait. A bárók és a királyi szerviensek közötti konfliktus miatt kezdődik meg az un. „Aranybulla-mozgalom”. Ezt az általános elégedetlenséget erősítik azok a bárók is, akik kimaradtak a királyi juttatásokból, valamint a várjobbágyok, akik attól félnek, hogy magánföldesúri hatalom alá kerülhetnek, és elveszítik 200 éve meglévő jogaikat.
Ez a két csoport összefog, hogy rákényszerítsék az uralkodót arra, hogy bocsásson ki egy olyan oklevelet, ami tartalmazza ezeknek a csoportoknak a jogait és garanciáit. Ennek a mozgalomnak lesz az eredménye, hogy 1222-ben Székesfehérváron II. András kibocsátja az Aranybullát.
A bullában rögzített rendelkezések hosszú-hosszú évszázadokra meghatározzák a kiváltságos nemesi társadalom jogait. Legtöbb rendelkezés több mint hatszáz éven át, egészen az 1848-as áprilisi törvényekig érvényben maradt. Egyedül az ellenállási jogról mondott le korábban a nemesség, a Buda visszafoglalása utáni 1686-os országgyűlésen. A bulla történelmi szerepe vitathatatlan, a tőle függetlenül megszületett Magna Charta párjának tekinthető”.
(eddig a kivonat)
P.S.:
Nem véletlen hogy ezzel az együttállással sokan foglalkoztak
http://epa.uz.ua/00000/00007/00048/pdf/EPA00007_Mikes_International_0312_056-069.pdf
Z. Tóth Caba Csaba: A Jupiter és Szaturnusz planéták uralmi helyzetei és jelentőségük a magyar és a világtörténelemben (Mikes International)
A Magna Charta Libertatum hasonló szemléletű elemzése Kiss Katalin munkája:
A Hárshegyi csillagvizsgáló csillagásza pedig arról ír, hogy most – a 2020.12.21-én történő napforduló idején – valójában a Betlehemi Csillag tűnik fel újra az égen:
https://www.svabhegyicsillagvizsgalo.hu/blog-post/a-betlehemi-csillag-iden-ujra-feltunik-az-egen/
Addig is
BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!