Aktuális tanmese – még Ady tollából…
„Szűköltek Jézus tanítványai, s hallották, hogy künn a vásáros nép hahotázik. Egy Tháresz nevű bolondos, zsidózó görög tartotta szóval a népet:
– Látjátok: azok a balgák ott benn akarnak titeket boldogítani. Nekik Jézus föltámadt és esküdöznek, hogy a minapig velük volt. Látták, mikor nyerget vetett egy felhőre s elnyargalt.
Kacagott Tháresz beszédén a gyülevész, vásáros tömeg, de hirtelen orkán támadt. Egy fehér galamb röpült a házra, melyben Krisztus vert csapata várakozott. Egyszerre tüzes nyelveket vert föl a piac porából a szél. A nép megdöbbent s menekülésre gondolt.
A házból pedig kilépett Jézus egyik tanítványa. Szent glória fénye övezte fejét, s szíve tele volt bátorsággal. Beszélt és csodálatos, új igazságokat mondott:
– Oh, tömeg, te miattad szerencsétlen a Föld minden emberlakója. Megfeszíted az apostolaidat, a messiásaidat, s csak azokat emeled föl, kik balgaságodnak nyelvén tudnak szólani. És nem csupán a jókat teszed így boldogtalanokká, tömeg, de boldogtalanná teszed önmagad. Hirdetem nektek: Krisztus akarja, hogy űzessék el már végre a boldogtalanság a Földről.
Az emberek a piacon nézegettek egymásra, s nem értették a tanítvány beszédét. A galamb fölreppent a magasba, eltűnt, s jött a második tanítvány:
– Szabadságot hirdetek nektek: ne tűrjétek a szolgaságot, melyben századok óta senyvedtek. Ti különbek vagytok leigázó uraitoknál. Mindnyájan egy atyának fiai vagyunk. Hazugok a ti álprófétáitok, a mézes beszédjük méreg. Csak azért szólnak barátsággal, hogy ti szolgák maradjatok. Hazugok a papok, az írástudók, a farizeusok, a prokonzulok, a római katonák, a görög bölcsek, a vámszedők. Egy igazság van: az Élet, s hogy nem szabad nyomorgó embernek élni a földön.
Erre már a koldusok is röhögtek a nép sorában. Egy-két római rabszolga a hasát fogta nevettében. És az egész nép vidáman morajlott. Hogy milyen bolondok is ezek a zavart Jézus-fiak.
Jöttek, egymás után, Krisztus fölbátorított csapatából. Gyönyörű, új szent igék hagyták el ihletett szájuk sövényét. Volt közöttük, ki új zsoltárokat is mondott.
A tömeg hallgatta őket, mint a bolond Tháreszt szokta.
Azonban volt a tömegben néhány farizeus s gazdag libertinus, kiknek értelme befogadta a tanokat. Ezeket kegyetlen karmú rémület fogta még. Hát csakugyan eljött volna a Szentlélek? Éppen Jakab apostol beszélt arról, mint fosztják ki a gazdagok a népet.
Egy farizeus emelvényt állíttatott nyomban. Fölugrott és rikácsolva szónokolt:
– Oh nép, fölséges, imádott nép, szólok hozzád. Csakugyan eljött ama Szentlélek, kiről ez eszelősök beszéltek. De mink teltünk meg az ő kegyelmével, s nem ők. Ezek bolondok, kik veszedelembe vinnének titeket. Ősi vallásaitokat,: szent erkölcseiteket, hazáitokat gyalázzák e hazátlan bolondok. Ti tudjátok, hogy mi jó uraitok vagyunk. íme, kihirdetem nektek, hogy kertemben sok tömlőben nemes borok várnak. Kannáját is megtöltheti belőle mindenki. Gyertek, a vásár bajai, az orkán s a sok bolondság után vigadjatok.
E beszédet megértette a legidegenebb országból való vásáros is, és pillanatok múlva üres piac ásított Jézus örök átkú gárdájára.”
Ady Endre – Egy keresztvetés története (Múlt és Jövő kiadó 2006) 14-16 o.
O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O
Azóta is a „pénzagyúak” vezetik a világot. A kérdés csak az „mit cselekszenek majd utoljára?!” Ami közeleg…