Alekszander Gorbovszkij könyvéből
A könyv a Kozmosz-sorozatban jelent meg itthon, 1986-ban – az alábbi előszóval:
O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O

Alekszandr Gorbovszkij Elsüllyedt legendák című könyvének 1966-os első kiadása pillanatok alatt eltűnt a könyvüzletek polcairól. A nagy érdeklődés nem volt véletlen. Hiszen ez a mű feltételezte, hogy a Földünkön valamikor volt egy magas szintű civilizáció, mely az emberiség sorsát s lehetséges, hogy a földrészek körvonalait is megváltoztató, világméretű katasztrófa következményeként semmisült meg. Napjainkban — a világot átfogó globális jelenségek korában, a vasútvonalak és a láthatatlan, de még kiterjedtebb, a légtérbe s azon túl is nyúló útvonalak időszakában — a földgolyó lakosai egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással. Az egész emberiséget foglalkoztató kérdéseknek szentelt könyv iránt megmutatkozó érdeklődés érthető. Már csak azért is, mert ez a mű valóban tudományos hipotézis, melynek bizonyítására a szerző igénybe veszi s szellemesen összeveti a különböző tudományok adatait.
Hogy a valóságban volt-e ilyen katasztrófa, azt mai ismereteink szintjén nem lehet eldönteni. Ha feltételezzük, hogy a szerzőnek és a vele egy nézeten lévőknek igazuk van, ebben az esetben sok eddig érthetetlen tényre kaphatunk természetes magyarázatot. Erről a könyv nagyon meggyőzően szól. Természetesen mindaz, ami e könyvben szerepel, távolról sem vitathatatlan, különben nem hipotézisek könyve lenne.
Gorbovszkij megfogalmazza a tudós jogát, hogy bátran állítson hipotéziseket, vállalja a kockázatot.
A történelemnek a tudós nem csupán megéneklője, de katonája és bírája is egyben. A tudomány számára az álmodozók és szkeptikusok — ha más mértékben is — egyaránt szükségesek. Nélkülük nincs igazi kutatás, sem felfedezés. A különös, mindmáig megmagyarázhatatlan jelenségek leírása távolról sem a félig elfeledett múlt emlékezete, hanem legtöbbször merész ábránd a jövőről, az emberi elme alkotó fantáziájának az eredménye, a teóriák első formája, mely később a valóságos tudásban ölt majd testet.
A repülő szőnyeg meséjének a kitalálója, valamint a levegőnél nehezebb repülő szerkezetet feltaláló konstruktőr — mindketten a repülőgép megteremtői, igaz, az emberi elme fejlődése végtelen stafétájának más-más szakaszán.
Úgy hiszem, nem lehet a szerző minden állítását bizonyítottnak tekinteni, Így pl. a katasztrófa előtti világnak és azoknak az ismereteknek a leírását, melyeket állítólag a beavatottak mentettek és őriztek meg. Véleményem szerint azok a nemrég feltárt tények, melyek arra mutatnak, hogy a Földön az emberiség már jóval korábban létezett, mint ahogy azt korábban feltételeztük — még nem bizonyítja egy olyan egységes, magas kultúrájú civilizáció egykori létezését, melyet egy világméretű katasztrófa pusztított el, mint ahogy nem bizonyított az sem, hogy az emberiség által korábban már megszerzett tudást elfeledték s aztán újra felfedezték. Igaz, az ismeretek feledésbe merülése a legkülönbözőbb tudományágakban végbement, de lényegesen kisebb mértékben, mint ahogy arról a szerző — pl. az antik civilizáció európai összeomlása kapcsán — ír.
Még lehetne sorolni a könyv vitatható pontjait. Ám egészében a hipotézis teljesen valószerű. A szerző nagyon világosan és logikusan fejti ki nézeteit, megvizsgálja a katasztrófára vonatkozó tények realitását, meghatározza lehetséges megtörténte idejét, igyekszik megrajzolni a katasztrófa előtti világ képét, gondosan elemezni a különböző kontinensek népei között valamikor régen fennállt kapcsolatok bizonyítékait, s állításai igazolására felvonultatja a történelem, a régészet, a néprajz, a földrajz, az éghajlattan, a matematika és más tudományágak adatait.
Az alaphipotézis ismertetésébe az emberiség történelmének más vonatkozásait is beleszövi. A szerző nem törekszik arra, hogy minden érintett problémának valamiféle befejezett jelentést adjon. Ez a könyv mindenekelőtt egy tudós elmélkedése, fennhangon elmondott feltevései és kételyei.
Úgy gondolom, Gorbovszkij lebilincselő stílusban írt könyvét nagyon sokan és éppolyan érdeklődéssel olvassák majd, mint e sorok szerzője.
O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O
Megjegyzés: G. B. Fjodorov, a történettudományok doktora