Jeruzsálem pusztulásáról és a világ végéről.
Mát. 24. (Károli fordítás)
Mát. 24,1
És kijővén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az ő tanítványai, hogy mutogassák néki a templom [Márk 13,1-37. Luk. 21,5-36.] épületeit.
Mát. 24,2
Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt [Márk 13,2. Luk. 19,44. 21,6.] kő kövön, mely le nem romboltatik.
Mát. 24,3
Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?
Mát. 24,4
És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket,
Mát. 24,5
Mert [vers 24. Csel. 5,36. 37. 1 Ján. 2,18.] sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.
Mát. 24,6
Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég.
Mát. 24,7
Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.
Mát. 24,8
Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.
Mát. 24,9
Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek [rész 10,17. 22. Ján. 16,2.] minden nép előtt az én nevemért.
Mát. 24,10
És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyűlölik egymást.
Mát. 24,11
És sok [rész 7,15. 1 Ján. 4,1.] hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.
Mát. 24,12
És mivelhogy a gonoszság [2 Thess. 2,10. 2 Tim. 3,1-5.] megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.
Mát. 24,13
De a ki mindvégig állhatatos marad, [rész 10,22.] az idvezül.
Mát. 24,14
És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az [rész 28,19.] egész világon, [rész 10,18.] bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.
Mát. 24,15
Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, [Dán. 9,26. 27. 12,11.] a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg):
Mát. 24,16
Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;
Mát. 24,17
A ház tetején [Luk. 17,31.] levő ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen;
Mát. 24,18
És a mezőn levő ne térjen vissza, hogy az ő ruháját elvigye.
Mát. 24,19
Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon.
Mát. 24,20
Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se [Csel. 1,12.] szombatnapon:
Mát. 24,21
Mert akkor nagy [Dán. 12,1.] nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.
Mát. 24,22
És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.
Mát. 24,23
Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt [Márk 13,21. Luk. 17,23.] a Krisztus, vagy amott; ne higyjétek.
Mát. 24,24
Mert hamis [vers 5. 11.] Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.
Mát. 24,25
Ímé eleve megmondottam néktek.
Mát. 24,26
Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban; ne higyjétek.
Mát. 24,27
Mert a miképen a villámlás [Luk. 17,23. 24.] napkeletről támad és ellátszik egész napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is.
Mát. 24,28
Mert a hol a [Jób 39,30. Hab. 1,8. Luk. 17,37.] dög, oda gyűlnek a keselyűk.
Mát. 24,29
Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a [Ésa. 13,6. 10. Jóel 3,15. 2 Pét. 3,10.] nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek.
Mát. 24,30
És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, [rész 25,31. 26,64. Márk 13,26. 14,62. Jel. 1,7. 19,11.] és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég [Dán. 7,13. 14.] felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.
Mát. 24,31
És elküldi az ő angyalait [1 Kor. 15,52. 1 Thess. 4,16. Jel. 8,12.] nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig.
Mát. 24,32
A fügefáról [Márk 13,28. Luk. 21,29.] vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár:
Mát. 24,33
Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.
Mát. 24,34
Bizony mondom néktek, el nem múlik ez a nemzetség, mígnem mindezek meglesznek.
Mát. 24,35
Az ég és a föld [rész 5,18. Luk. 21,33.] elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
Mát. 24,36
Arról a napról és óráról pedig senki [1 Thess. 5,2.] sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.
Mát. 24,37
A miképen pedig a Noé napjaiban [1 Móz. 6,11-13. Luk. 17,26. 27.] vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.
Mát. 24,38
Mert a miképen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne.
Mát. 24,39
És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.
Mát. 24,40
Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, [Luk. 17,35. 36.] a másik ott hagyatik.
Mát. 24,41
Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.
Mát. 24,42
Vigyázzatok [rész 25,13. Luk. 12,39-46.] azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok.
Mát. 24,43
Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
Mát. 24,44
Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem [rész 25,13. Márk. 13,33. Luk. 12,40. Jel. 16,15.] gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.
Mát. 24,45
Kicsoda hát a hű és bölcs [Luk. 12,42-46.] szolga, a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?
Mát. 24,46
Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, [Luk. 12,37.] ily munkában talál.
Mát. 24,47
Bizony mondom néktek, [rész 25,21. 23.] hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt.
Mát. 24,48
Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: [Préd. 8,11.] Halogatja még az én uram a hazajövetelt;
Mát. 24,49
És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:
Mát. 24,50
Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,
Mát. 24,51
És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; [rész 8,12.] ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
()