Húsvét hajnalán
Valószínűleg nincs Európában olyan felnőtt ember, aki így vagy úgy, de ne hallott volna a „Nyugat alkonya”-ról. Már több mint száz év eltelt azóta, hogy Oswald Spengler kiadta elhíresült és közérthetően megírt filozófiai tanulmányát a nyugati civilizáció hanyatlásáról. Az idő nem állt meg az alkonynál, azóta is rengetegen kongatták a vészharangot. Már 1931-ben a Nyugat-ban is megjelent egy tanulmány erről, de még újabban Erdő Péter se maradt ki a sorból:
“Erdő Péter úgy fogalmazott: az egyházat mindenekelőtt a nemzetközi gazdasági és politikai elit elvilágiasodása aggasztja és a nyugati civilizáció kulturális összeomlása, amelynek része a keresztény vallásról való ismerethiány is.” (MTI hír)
Mindig fejétől bűzlik a hal. Nem véletlen, hogy sokan olvasták Spengler elmélkedését a kultúrák és civilizációk felemelkedéséről és bukásáról, ami azóta már „benne van a korszellemben”.
„Spengler célja, hogy feltárja a nyugati ember sorsát, azt, mi is vár rá a jövőben. Ennek érdekében sajátos vizsgálati módszert alkalmaz; szakít azzal a közkeletű felfogással, amely a világtörténelmet egyenes vonalú, szakadatlan fejlődésnek tekinti. E séma helyett ő a történelem egészében hatalmas önálló egységek, kultúrák sokaságát látja, ezeknek megvan azonban az elkülönítő sajátosságuk, s épp eme eredendő eltérésük az éltető ereje kultúrájuk kifejlésének. Élettartamuk bő ezer esztendő, azonos stádiumokon mennek keresztül: születés, fejlődés, tetőpont, hanyatlás és pusztulás. Az összehasonlító elemzés révén (morfológia) történeti, gazdasági, kulturális jelenségeik összevethetők egymással, s ily módon következtetéseket lehet levonni a még le nem zárult kultúrák lehetséges jövőjével kapcsolatban.„
(Csejtei Dezső ír erről a Magyar Idők vélemény rovatában.
https://www.magyaridok.hu/velemeny/a-nyugat-alkonya-szaz-ev-utan-2994043/)
Spengler idézett filozófiai fejtegetése óta eltelt egy teljes évszázad. Két világháborút és két világjárványt követően elérkezett a Nyugat éjjele is. Az elbizonytalanodás, a céltalanság és a kiüresedés teljes éjszakai sötétsége.
Miközben a tömegek rémálmok között álmatlanul (sic!) forgolódnak és csak vizionálnak, beteljesült Pilinszky látomása: „és lát az isten égő mennyeket s a menny szinén madarak szárnya-röptét. és látja mint merűlnek mind alább a tűzkorongon átkerűlni gyöngék„. Úgy tűnik hiába volt a sok figyelmeztetés – a Biblikus próféciáktól kezdve Spenglerig és azóta is. A Nyugat most szembesül tetteinek következményeivel.
Uraim és Hölgyeim… Nyugaton ezt a pudingot főztük .
„Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat„
Nagyon érdekes a kép azonban, ha a Nyugat állapotát összevetjük Keletével! Spengler idején még az „Információs Társadalom „korszaka előtt voltunk, a világ többi része „egzotikus” távolságban leledzett. Ma már szinte egy időben láthatjuk (az internetnek hála) Kelet és Nyugat állapotát. A „fáziskülönbség” és a kontraszt így különösen erős. Egy Kínában másfél éve kintélő európai ember szemével nézve elég jól kivehető, hogy a mostani kataklizma idején mennyire másképp reagál a keleti társadalom, mennyire más mentalitás alakult ki „odaát” a történelem során! Egy százszor akkora népsűrűségű országban nincs sem tesztelgetés, sem oltásmizéria – és láss csodát! – járvány sincs!! Pedig állítólag onnan indult… (Beszélgetés a Kínában élő Hizsnyai Tóth Ildikóval, ahol teljesen visszaszorult a járvány)
Keleten most nappal van, Nyugaton meg sötét éjjel.
A kultúrák alapját nem az anyagiak, hanem a szellemi tartalom adja. Enélkül falkaként élhetünk csak Róma óta: Homo homini lupus. Ez az egyetlen különbség az emberi társadalom és az állatvilág között. Egy olyan faj, amelyik alapvetően a fizikai erőre és saját fajtársa kihasználására (és akár elpusztítására) törekszik, az végül természetesen saját erőforrásait számolja fel. Amikor a társadalmi közjó helyett a pénzt helyezte az időközben „eltávolított” Isten helyébe, és korrupt, önző érdekemberekre épített, akik felemésztették erkölcsi alapjait. Itthon is hazugságot, hazugságra halmozott… (YouTube cím: Petőfi barguzini csontváza és a magyarellenes támadók – HungarianHistory III.)
Csak az a mag hajt ki, amelyik megőrzi az élet titkát. Csak az a kultúra és embertípus életképes, amelyik konfrontáció helyett a kooperációt gyakorolja rendületlenül. Számukra eljön az Igazi Hajnal – és a Feltámadás:
„Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is.”
Egyeseknek álom, másoknak rémálom… Ez az igazi Húsvét misztériuma.
„feltámad néktek, a kik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az õ szárnyai alatt”