A magyarországi Covid-19 halálozás nemzetközi összehasonlításban

Tomasovszki László

A jelen tanulmány a Covid-19 világjárvány (leíró) statisztikai adatain, illetve, az azokból származtatott mutatókon alapszik. Az adatok forrása:
https://www.worldometers.info/coronavirus/
(letöltés: 2023. október 06.)


A nemzetközi adatbázis 231 ország illetve régió, terület (territory) adatait tartalmazza. Az adatokat naponta frissítik, így azok naprakészek. Tizennégy szempont alapján az adatok sorba rendezhetők.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fellelhető adatok – a Covid-dal összefüggésben –kummulatívak, vagyis „halmozottan összeadottak”; vagyis a Covid-19 pandémia 2020. márciusi – WHO általi kihirdetése óta eltelt, több mint három és fél év időtartamra vonatkoznak; összegzettek.
A legfontosabb adatok, illetve az azokból levonható következtetések az alábbiak:

1 – Az egész világon a koronavírus „betegség” (Covid: Coronavirus disease – Koronavírus betegség) esetszáma:

696,240,592

2 – A Covid-halálozások száma:

6,923,628

3 – A Föld lakosainak száma:

8, 065 milliárd körüli

4 – Az esetgyakoriság a fenti adatok alapján (kerekítve):

696,240,592/8,065,000,000 =
0,086 – vagyis 8,6 %; ezer emberből mintegy 86 átesett (kimeneteltől függetlenül) a Covidon.
(A worldometers táblázatban 89,321,2/egymillió szerepel.)

5 – A Covid-19 halálozási rátája a Föld teljes populációjában:

6,923,628/8,065,000,000 =

0.00086 – azaz: 0,086 % = 86 százezrelék;

Százezer emberből 86 hunyt el a Covid-nak tulajdonítottan.
(A worldometers táblázatban 888,2/egymillió szerepel.)

6 – Az Eset Halálozási Arány (Case Fatality Rate):

6,923,628/696,240,592 =

0,0099, azaz 0,99 %;

Száz Covid-esetből kevesebb, mint egy halálozik el.
(A worldometers táblázatban nem szerepel.)

7 – Annak érdekében, hogy az egyes országok adatai egymással összehasonlíthatóak (értelmezhetőek) legyenek, érdemes az adott ország, régió egymillió lakosára vetített adatokból kiindulni.

A magyarországi (egymillió főre vetített) halálozási ráta:

5.088 haláleset.

Ezzel hazánk a 231 ország (régió) élén a harmadik helyet foglalja el (Peru és Bulgária után), Magyarországon haltak meg Covid-nak tulajdonítottan (népességarányosan) a „világon” a harmadikként a legtöbben.

8 – Magyarországon 48,881 Covid haláleset történt. Magyarország össznépessége:
9,606,259 ember. A halálozási arány =

48,881/9,606,259 =

0.0051, azaz 0,51 %. Magyarország népességéből ezer főből mintegy öten haláloztak el Covid-nak tulajdonítottan. Az 5. pontban szereplőkkel (0,086 %) összehasonlítva hazánkban 5,93-szor nagyobb eséllyel halt meg egy ember, tehát majdnem hatszor nagyobb valószínűséggel, mint a „világon”, átlagosan.

9 – Az Eset Halálozási Arányokat összehasonlítva (6. pont: 0,99 % világviszonylatban), a vonatkozó adat Magyarországon:

2.204.488 eset
48.881 haláleset =
48.881/2.204.488 = 0,0222 =
2,22%.
Magyarországon a Covid-esetek 2,22 %-os elhalálozást eredményeztek, mely a nemzetközi átlag, 2,24-szere, bőven több mint annak a kétszerese.

10 – Tekintsük át a hazánkkal határos országok adatait is, a Covid- halálozás, Esetszám (egymillió főre vetítve), valamint az Eset Halálozás Arány (EHA) és a Népesség vonatkozásában:



Az alábbi grafikon kék színű oszlopai a Covid-halálozási rátát ábrázolják az egyes országok vonatkozásában, illetve a hazánkat környező országok átlagát; egymillió lakosra vetítve (bal oldali ordináta). A narancssárga vonal az Eset Halálozási Rátát mutatja (jobb oldali ordináta).
Látható, hogy Magyarország mind a Covid-(össz)halálozásban, mind pedig a Covid-eset halálozásban a „kétes” első helyen áll.
(A grafikon elkészítéséért Varga Istvánnak tartozom köszönettel.)

11 – A fenti táblázat, illetve grafikon alapján megállapítható, hogy a magyarországi halálozási ráta (5.088) 1,58-szorosa, több mint másfélszerese a környező országok átlagának. Szerbiához viszonyítva 2,44-szeres a halálozási arány, majdnem kettő és fél-szeres, vagyis Magyarországon 30.824 halálesettel történt több, mint a déli szomszédunknál. A népesség számszerű eltérése semmiképpen sem adhat magyarázatot az ekkora differenciára, hiszen az még az egymilliót sem éri el, hazánk javára. Hazánkban egy ember, mintegy két és fél-szeres eséllyel halt meg Covidban, mint Szerbiában. Megdöbbentőek ezek a számadatok, annál is inkább, mert hogy Szerbiában, több mint 350 ezerrel magasabb az esetszám.
Ausztriához képest a magyarországi EHA arány hatszoros (!) – vagyis egy Covid-osnak nyilvánított ember hazánkban, hatszor nagyobb valószínűséggel veszítette életét, mint Ausztriában.

12 – Az Eset Halálozási Arány (CFR) alapján 2,11-szeres eséllyel veszítette életét egy Covid-esetnek minősített ember Magyarországon, mint a környező országokban (átlagoltan). Nem lehet eléggé hangsúlyozni, nyomatékosítani:
Ausztriához képest ez az arány hatszoros (!) – vagyis egy Covid-osnak nyilvánított ember hazánkban, hatszor nagyobb valószínűséggel veszítette életét, mint Ausztriában.

13 – Az ausztriai esetszám (6,081,287) 2,76-szorosa a magyarországinak (2,204,488) – ugyanakkor, ennek ellenére a magyar halálozás (48.881) – 2,17-szerese az ottaninak (22,542).

Paradox módon, miközben Ausztriában 3.876.799 többlet Covid-eset fordult elő hazánkhoz képest – ugyanakkor Magyarországon (48.881) ennek ellenére 26.339-cel többen veszítették életüket a Covidnak tulajdonítottan, mint Ausztriában (22,542).

Összegzés:
A fenti adatok alapján az alábbi megállapítások tehetők, illetve a következő kérdések vetődnek fel:
– Magyarország első helyen „vezet”régiónkban a halálozási rátában, Szerbiát például majdnem kettő és félszeresen „szárnyalja túl”- több mint harminc ezres többlethalálozással (abszolút számokban). A világranglistán hazánk a harmadik helyen áll a Covid-halálozásban népességarányosan.

– Az Eset Halálozási Rátát – általában egy adott ország egészségügyi ellátórendszerének a mutatójaként szokás értelmezni – vagyis, ha az adott „betegségben” szenvedők közül kevesebben halnak meg, az a jó, jobb egészségügyi rendszer eredménye (tárgyi, személyi, infrastrukturális, egészségpolitikai, stb.). Nem meglepő. hogy ebből a szempontból a legeredményesebb adatok Ausztriához köthetőek. Az egészségügy fejlettségi szintje, hatékonysága erős összefüggést mutat az adott ország gazdasági teljesítőképességével is. Az ausztriai és a magyar adatok összehasonlítása alapján hatszor nagyobb valószínűséggel veszíti életét egy „Covid-eset”- nek minősített ember, hazánkban, mint a nyugati szomszédunkban.

(A fentiekhez kapcsolódóan felmerül az ún. „tesztjárvány”magyarázat lehetősége is. Az alapvetés egyszerű: Minél több tesztet végeznek el, annál több „pozitív eset”kerül beazonosításra. Ez az összefüggés az abszolút számokon túlmenően az arányossági mutatókkal nyomon követhető. Ennek a jelenségnek a vizsgálatára szolgál az Összes Eset Száma, valamint az Összes Teszt Száma – természetesen mindkettő egymillió főre vetített rátaként, az összehasonlíthatóság érdekében. Ausztriában végezték el az egész világon a legtöbb tesztet (egymillió főre vetítve: 23,302,116 ). Az egymillió főre vetített esetszám: 670,727. A szomszédos országok közül a második Szlovénia 647,467 eset- illetve 1,370,382 tesztelési rátával. A szomszédos országok sorában, végül, mindkét mutató vonatkozásában Ukrajna áll az utolsó helyen (128,681; 754,855).

– Nehezen értelmezhető a fentiek tükrében, hogy a közismerten rosszabb ukrajnai egészségügy, gyengébb szociális ellátórendszer, alacsonyabb életszínvonal ellenére, Ukrajna mégis, inkább az ausztriaihoz hasonló alacsony elhalálozást ért el (2.603). Ukrajna népessége a magyarországinak, mintegy négy és fél-szerese – a Covid-halálozása azonban „csak” 2,3-szoros (abszolút számokban).

⦁ Tekintettel arra, hogy Magyarország szinte minden kritikus mutatóban a legrosszabbat tanúsítja, „produkálja, teljesíti”- felmerül a „miért, mi ennek az oka” kérdése(i).

⦁ A lehetséges magyarázatok, álláspontom szerint az alábbi főbb okokkal állhatnak összefüggésben:

a) A magyar lakosság, népesség általános egészségi állapota, mely adott esetben, bizonyos mutatókban jóval rosszabb lehet, mint a környező országok esetében (életmód, egészségtudat, táplálkozás, testmozgás, stb.).
Kérdés, hogy ténylegesen – annyival rosszabb-e a magyarországi népesség általános egészségi állapota, hogy az, a fenti markáns eltéréseket magyarázza, indokolhatja-e. Ilyen nagymértékben lenne a magyarság egészségi állapota vulnerábilisabb, sérülékenyebb, esékenyebb, mint a környező országok lakosságáé?
b) Az egészségügyi ellátórendszer fejlettségi szintje, színvonala, esetleges működési anomáliái.
c) Az alkalmazott intézkedések, kezelési módozatok (protokollok) eltérése, különbözősége.


Álláspontom szerint a fentiek mindegyike komponensként, összetevőként szerepet játszik, játszhat abban a tényben, hogy a hazánkra vonatkozó paraméterek, mind a régió, mind pedig világviszonylatban is kiugróan negatív tendenciákat mutatnak. A lehetséges okok feltárása (azonosítása, kifejezettségük meghatározása, stb.), ámbár igen lényeges – azonban nem változtatnak a fenti számokban tükröződő elszomorító tényeken.

Megítélésem szerint, az érintett szerveknek, szervezeteknek, hivataloknak, stb., ezekre a felmerülő kérdésekre, teljes, érdemleges, megfelelő indoklást és kielégítő válaszokat kellene adniuk.

(Nem utolsósorban, azt is hangsúlyozni kell, hogy a fentiekben bemutatott adatok, több mint 3,5 év termékei, eredményei. Természetesen nem lehet bagatellizálni a világjárványnak tulajdonítható elhalálozásokat, azonban felmerül az intézkedések arányosságának, célszerűségének, eredményességének a kérdése is. Az elmúlt mintegy három és fél során 6.923,628 ember veszítette életét Covidnak tulajdonítottan, a fenti adatforrás szerint. Az éves szintű halálozás (évi átlag) nem éri el a kétmilliót. Viszonyításképpen megemlítendő, hogy ettől jóval többen halnak meg közlekedési balesetekben és öngyilkosság következtében. A Földön, kevesebb, mint 3 másodpercenként éhen hal egy ember, mely több mint 10 millió ember halálát jelenti 2023-ban./ (https://www.worldometers.info/)

Az adatbázisban szereplő adatok helytállósága, helyessége az oldal (website: worldometers) üzemeltetőinek a felelőssége.

MEGJEGYZÉS: Természetesen tudomásunk van róla, hogy a kovid-halálozás adatait (nem csak Magyarországon) összemosták más idült betegségekben, influenzában, vagy kezelések-műtétek elmaradása miatt elhúnytak adataival, ezért ezeket is kovid okozta halálozásnak tekintjük, tudomásúl véve, hogy a részletes elemzés ennél többet kíván.


Budapest, 2023. október 6.

Szólj hozzá!