Erkölcsös intelligencia?

A kérdések kérdéséhez érkeztünk!

„A jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár, s ebben minden benne van: ha ez egészséges, akkor minden egészséges – ha viszont ez tönkremegy, akkor minden tönkremegy.„ [1]
(Démokritosz)

Mi is zajlik valójában a lőporfüst mögött?? Kevesek látják.

A Huawei kitiltása az USA-ból csak az igazi közelgő vihar első szellője volt…

„Történelmileg mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok közberuházásait meghatározó ‘körbelőjük, azután valamit csak eltalálunk’ taktika helyett Kína maga választja meg a győzteseket mind a startupok, mind pedig a házilag kinevelt nagy tech cégek terén, amelyek az MI-fejlesztés és kommercializálás bizonyos szegmenseit foglalják el. A világ legnagyobb mértékű támogatásban részesülő MI-startupjai Kínában találhatóak, és rengeteg kínai MI-zászlóshajó foglal helyet a világ 100 vezető MI-cége között. Nem véletlen, hogy Kína vezető MI-startupjai, mint a SenseTime (7.5 mrd $), a Megvii (4 mrd $), és a Yitu (2.4 mrd $) fekete listára került az Egyesült Államokban. A vezető kínai közösségi média-céget, a TikTokot (amely a becslések szerint 75 mrd dollárt ér és több mint fél milliárd felhasználóval rendelkezik) nemzetbiztonsági okokra való hivatkozással betiltották az amerikai hadseregben. ()

Létfontosságú lesz egy uniós szintű TÁRSADALMI JÖVŐKÉP meghatározása és előre mutató irányelvekkel való kombinálása, ám az igazi kihívást ennek végrehajtása jelenti majd…

Az EU és a NATO közötti MI-kooperációs keretrendszer hiánya tovább fokozza a sérülékenységet az MI kíbervédelmi aspektusa kapcsán, és néhány ellenséges hatalom már gátlástalanul ki is használja ezt a hiányosságot.

A jelentős hátrányok és terhek ellenére fontos kihangsúlyozni, hogy hosszabb távon az európai MI-szemlélet vonzó lehet a tehetségek számára. Jelen állás szerint Európa az egyetlen meghatározó konglomerátum, amely az MI által okozott átalakulás etikai és társadalmi problémáit helyezi a középpontba. Európa talán képes lesz egy olyan előremutató, látnoki erejű modell elterjesztésére, amely erős, humanisztikus értékeken alapuló, jótékony irányba terelheti a mesterséges intelligenciát.

Csak remélni tudjuk, hogy mindez nem túl későn – vagy nem túlságosan felhigított módon – valósul majd meg. „

(Tilesch György: Mesterség és Intelligencia 116-122.o.)

A kérdések kérdéséhez érkeztünk!

“A kulcskérdés nem a vallásosság, hanem az erkölcs általánossá válása: vajon képes lesz-e az emberiség szellemi és anyagi javainak szintjére emelni erkölcsi színvonalát. Ha nem, dicstelenül ki fogja pusztítani önmagát.

Ha viszont sikerül, az lesz a megváltás.”

(Álló Géza: Nemhiszekegy)

És be kell látni: a siker egyedül az emberen múlik, nem szól bele semmilyen isten.

* – * – * – * – * – * – * – * – * – * – *

[1] Démokritosz: Az emberi közösségről, in Bodor András – Kövendi Dénes – Sebestyén Károly – Steiger Kornél (ford.): Görög gondolkodók. 2. kötet: Empedoklésztől Démokritoszig. Kossuth Kiadó, Budapest, 1992, 78. o.

“Erkölcsös intelligencia?” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Apró részlet Carissa Véliz, az Oxfordi Egyetem filozófiadoktorának cikkéből, aki az Etikai és Mesterséges Intelligencia Intézet professzora és ugyanennek az egyetemnek a Hertford College kutatója.

    Szókratész és a mesterséges intelligencia…
    A 4. ipari forradalom Szókratész logikájának tükrében. A mesterséges intelligencia összhangban van a görög szellemmel?
    Nem új-keletű az az aggodalom, hogy a technológia leronthatja kognitív képességeinket. Platón Phaedrus című művében Szókratész azzal érvelt, hogy az írás arra készteti az embereket, hogy túlzottan bízzanak a külső forrásokban, semmint a saját megértésükben.
    Szókratész úgy vélte, hogy az írás korlátozza az emberek emlékezetét, és nem tudja biztosítani ugyanazt a megértést és párbeszédet, mint a verbális kommunikáció révén, ahol az ötletek megkérdőjelezhetők és finomíthatók beszélgetés útján. Az élő párbeszédtől eltérően az írott beszéd nem képes alkalmazkodni a különböző környezetekhez, ezért könnyen félreértelmezhető vagy félreérthető. A forgatókönyv nem ad választ.
    Jogosan aggódott Szókratész az írás miatt? Én ketté vagyok szakadva. Egyrészt hevesen védem az írott szót. A könyvek az élet egyik legszebb része. Lehetővé teszik, hogy sok életet éljen le egyben, utazzon távoli helyekre a kényelmes kanapéból, fedezzen fel ötleteket, amelyekre soha nem gondolt volna, és találkozzon olyan emberekkel, akikkel soha nem találkozott volna. Szókratészt az írás tartotta életben ezekben az évszázadokban. Köszönöm Platon.
    Az írás javítja a gondolkodást. A folyamat üteme lehetővé teszi a könnyed szemlélődést, a feldolgozhatóság pedig finomításra hív. A szavak papíron vagy képernyőn történő külsődtetése leterheli a kognitív feldolgozást, és könnyebben kezelhetővé teszi az összetett érveket, ugyanúgy, ahogyan egyszerűbb papíron nagy szorzásokat végezni, mint fejben.
    Az írás nem csak arról szól, hogy kifejezzük, amit gondolunk, hanem mindenekelőtt arról, hogy útközben felfedezzük, mit gondolunk.
    Szókratésznek azonban igaza volt abban, hogy az írás valószínűleg megsértette az emlékezetünket. Évszázadokkal ezelőtt az emberek szóról szóra egész könyveket memorizáltak. Én meg a jelenlegi telefonszámomra sem emlékszem.
    És? Fontos a memória? Ha mindig nálam van a mobilom, mit számít, ha nem emlékszem a saját számomra? A megbízhatóság kulcsfontosságú. Ha az AI megbízható, nem tűnik túl aggasztónak bizonyos képességek elvesztése. De legalább négy módon lehet megbízhatatlan a mesterséges intelligencia.
    * Először is a mesterséges intelligencia (egyelőre) drága…
    * Másodszor, a legtöbb mesterséges intelligenciát használó alkalmazás csatlakozik az internethez, és bármi, ami az internethez kapcsolódik, feltörhető.
    * Harmadszor, a mesterséges intelligencia megbízhatatlan lehet, mert néhány nagyοn erős technológiai óriás üzemelteti.
    * Negyedik és a legfontosabb, hogy a jelenlegi mesterséges intelligencia megbízhatatlan kapcsolatban áll az igazsággal. Az AI legnépszerűbb típusa neurális hálózatokon alapul. Egy olyan mesterséges intelligencia, mint a ChatGPT, úgy működik, hogy statisztikailag elemzi a bevitt szövegeket, és meggyőző válaszokat generál a betanítási adatai alapján. De nem használ logikát, és nem támaszkodik empirikus bizonyítékokra. Nincsenek eszközei az igazság kiderítésére. Ennek eredményeként gyakran „hallucinál” vagy olyan meggyőző válaszokat konstruál (statisztikai elemzése alapján), amelyek mégis hamisak. Amikor megkértem, hogy nevezzen meg Carissa Véliz tíz könyvét, kilenc hihető, de hamis címet talált ki.
    Az AI megbízhatatlansága miatt kétszer is meg kell gondolnunk, hogy milyen képességeket veszítünk el vele. Még ha az AI megbízhatóbb is lenne, okunk lenne arra, hogy ne akarjunk elveszíteni bizonyos képességeinket. Emlékezzünk Szókratészre, az írásra és az emlékezetre…
    https://dimpenews.com/2023/06/09/%ce%bf-%cf%83%cf%89%ce%ba%cf%81%ce%ac%cf%84%ce%b7%cf%82-%ce%ba%ce%b1%ce%b9-%ce%b7-%cf%84%ce%b5%cf%87%ce%bd%ce%b7%cf%84%ce%ae-%ce%bd%ce%bf%ce%b7%ce%bc%ce%bf%cf%83%cf%8d%ce%bd%ce%b7-%ce%b8%ce%b1/

    Válasz

Szólj hozzá!